A téma kiváló szakértőjének, D.N.Walton-nak az érvelési stratégiája igen jól működik a gyakorlatban:
- Amennyiben „racionális vita” zajlik, akkor a konfliktus forrása „mindössze” bizonyos véleménykülönbség. Ilyenkor a cél a helyes megoldás megtalálása. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy ki találja meg a legjobb utat, a lényeg az, hogy ezt megleljük.
- A klasszikus értelemben vett „tárgyalás” során a konfliktus forrása az érdekkülönbség. Ebben a helyzetben a megoldást jellemzően a kompromisszum megtalálása jelenti.
- Nyilvánvalóan a jó prezentálónak még az esetlegesen rázúduló „össztűz” esetén is az a célja, hogy a konfliktus forrását csak bizonyos véleménykülönbségnek állítsa be. Ne engedje, hogy a másik fél komoly érdekkülönbséget lásson az eltérő gondolatok mögött. Sőt, az a célunk, hogy a másik oldallal éreztessük, itt a célok közösek. Innen ugyanis könnyebb a továbblépést megtalálni, mintha egymásnak ellentmondó érdekeket kellene egymással összeházasítani.
- Természetesen előfordulnak olyan helyzetek is, amikor elkerülhetetlenül megjelennek érdekellentétek is. Ekkor a közepesen jó célkitűzés az, hogy kölcsönös engedmények révén jussunk el a kompromisszumos megoldásokhoz. Ez kisebb-nagyobb tüskéket hagy a felekben, hiszen csak bizonyos veszteségek árán jutunk el a közösen elfogadható megoldáshoz.
- Az érdekellentétek megléte esetén – a kompromisszum helyett – igyekezzük a konszenzusos megoldást megtalálni. Próbáljunk addig tárgyalni a vitatott téma részleteiről, amíg esély van arra, hogy mindenkinek jó (nem csupán elfogadható) módon állapodhatunk meg. Ez nyilván idő- és energia-igényes módszer, de célravezető.
- Mondandónk megvédéséhez nyújt segítséget az érvelés, ha azt jó csináljuk. Bevált módszer a három – de valóban egyaránt fajsúlyos – érv önmagunknak történő összegzése, erősorrendbe állítása. Ez fontos, hiszen használatukkor figyelnünk kell bevetésük sorrendjére is.
- Elsőként használjuk a második legjobbnak tartottat. Ez így nyilván jól megalapozza az állításunkat. A következő lesz a három erős érv leggyengébbike. Majd végül bevetjük a legerősebb, legkevésbé támadható argumentációt. Lényeges látnunk, hogy a sikerhez nem kell túl sok érv. Elég a kevés is, ha azok valóban jól átgondoltak, jól felépítettek, erősek.
További cikkek
